"érdekes" kórkép
Úgytűnik most egy ideig hanyagolnom kell a rajongást, mert megártott..><
Betegesen hangzik, de sajnos igaz és irtó szar saját bőrön tapasztalni, hogy a rabu ölni képes! *sóhajt*.. de legalább kiderült, hogy az érzelmeim nagyon is valósak és szegény szívem nem bírta ezt a stresszt (pláne, hogy folyamatos vizsgadrukkal párosul a suli miatt..T_T) A dokibácsi nem is sejti mennyire beletrafált mikor felállította a diagnózist.. XD *szenvedve röhög* Ugyanis tegnap Maszat megpillantásával egyszercsak szabályosan úgy éreztem, mintha gránát robbant volna a hátam közepén. A szívem még most is szúr és arra az érzésre keltem, mintha egy duci néni ülne a mellkasomon. Mondanom sem kell, hogy halálravált arccal vártam haza mamámat a vásárlásból, hogy kísérjen el az orvoshoz. Aki (többek közt) kijelentette, hogy túl gyorsan ver a szívem (ami dupán furi, mivel alacsonyvérnyomású vagyok..><). Szóval túlpörgött a gép, nem is kicsit én meg a rendelőben ülve átgondoltam az életem és eldöntöttem, hogy nem halhatok meg, amíg szájon nem csókoltam az összes háremtagomat! T_T És (bár nagyon nehéz, de) mepróbálok nem stresszelni a suli miatt, mert a temetőben nem sokat érnék azzal, ha megkapnám a "Gratulálunk, felvettek!" levelet. Úgyhogy, ha nagy a gáz az érettségivel, teljes gőzzel ráállok az éneklésre és egyebekre.
*follovolni akarja a drímjét, amíg csak megy a gép*

digg it
del.icio.us