Tegnap minden szokásosan indult. Felkeltem, elmentem a suliba, megírtam egy matek TZ-t, végigültem egy unalmas törit, átöltöztem tesire... na és itt felborult az egész. 10 percen belül iszonyat rosszul éreztem magam, szédültem és erős hányinger gyötört. A fejem... Nos azt nem láttam, de ha Barti első kérdése az volt, mikor rámnézett, hogy "Hánytál?! ... Najó megírom a kikérődet!" akkor nem lehetett túl szép... XD Persze túl tökéletes lett volna a nap, ha nem szépít bele a világ két legidiótább és legönzőbb embere. (Látják, hogy szarul vagyok és mennék haza, erre leállítanak, mert Ruka beszólt valamit, valamire, amit nem is hallottam ütemes levegőkapkodásom közepette, hogy mennyire utálja őket... Vagy mi utáljuk őket... Ááh~ már nem is emlékszem. De kérdem én, hogy lehet valaki ilyen önző?!) És csak, hogy ne tűnjek továbbra sem nyávogó libának közlöm, hogy 2 napja nem ettem semmit és szarul érzem magam. Ma délután lenyomtam 1 fél banánt és ennek szerfelett örvendek. Most pedig épp azon tűnődöm, hogy mikor fogják fel egyesek, hogy náluk 100xta fontosabb dolgok is vannak ezen a világon.

(Csöppnyi kiegészítés: az egyetlen, akit mindezek után sajnálok az ikrem Ruka, aki nem csak, hogy hazakísért... rendetvágott a szobámban... XD ... Hanem *szipp* ... még sírt is. Utálom, ha sír, PLÁNE, ha miattam, ezért is éreztem fontosnak közölni vele a délutáni banánevésemet, hogy ne aggódjon az ő hülye ikre miatt~ ^^)